Lesz egy kis időm...

Az lesz az igazi!? Teljesen mindegy hogy honnan kerül majd a kékbarnás sárpocsolya visszhang-kórusába.Nem lényeges, de ez itt most nem erkölcsi barbarizmus vagy etikai bálványhozás. Nincs olyan hogy itt és most. Nincs olyan hogy volt vagy van csak az van hogy majd és lesz. Majd rászáll a szememre a betű  és alvás közben álmomban fogok olvasni. Majd nem kerül semmibe  és mást gondol majd mindenki  az időről beszélve vagy olvasva majd. Az időt nem lehet olvasni, az idő maga olvas majd és az időről nem lehet majd beszélni mert az idő az ami beszél majd. Mindez lesz majd, történik majd és mindez azzal a mennyiségi vagy minőségi fogalommal megszórva amiről azt állítjuk, hogy kis vagy kicsi. Lesz majd sok álombetű a beszédemben amit nem lehet elmondani és retinákat simogat és az üllő és a kalapács dallam-parazsán izzik majd a csend olvasásába feledkező félelem. Lesz majd a félelemnek feledése és lesz majd a feledés félelme is. Az egésznek majd az ad értelmet amiről tudni vagy vélni fogjuk hogy valami olyan dolog amiről azt mondhatjuk, hogy megközelíti azt amiről azt hisszük vagy azt tapasztalhatjuk végső soron átélhető és megtartható azáltal  hogy megvalósítható mint a legmegzabolázatlan türelem vagy  a  legparáznább hűség. Mint az ég vagy mint a sárpocsolya, mint a visszhang vagy mint a kékbarnás jövőbe mentett árny-emlékek. Lesz egy kis időm és akkor majd nem lesz semmi ami ne a jövőtől a jövő fele, a jövőnek és a jövőből indulna ki és ne oda térne vissza. Minden más lényegtelen lesz  az olyan amiről azt hittük, hogy múlt  vagy jelen. Mert történni fog a félelem feledése és a feledés félelme ott ahol a türelem és a hűség egymást kizáróan és szükségképpen egymást elégségesen és minden megkötöttség nélkül feltételezik. Erről jut eszembe hogy ennél nagyobb logikai képtelenséget csak akkor lehet erkölcsi béklyó nélkül állítani, ha semmi más nem létezik csak a holnap és eltűnik éppen ezért a tegnap és  a mai nap is. Lesz egy kis időm és majd visszahozom oda ahol  és ahonnan a jövő elviszi majd és  ahonnan elindulva megérkezhet  a jövőbe oda ahol a kezdet ahol már el sem kezdődhet azért mert a kezdet állandó várakozás.