A szeretet hűsége - a hűség szeretete ..

 Karnyújtásnyi időre van karácsony. Az idő bele- kapaszkodik az ünnepbe majd, vagy az ünnep az időbe ... ?  Akár az időre, akár az ünnepre gondoljunk - és ezek "kezére" meg "kapaszkodására" - egyiknek sem lenne nagy értelme az ember nélkül.  Ugyanis  mit jelent  az hogy az "idő keze" , vagy mi az értelme annak hogy " karnyújtásnyi  idő " , ha nem  gondolunk az idő vagy a kar gondolatánál magára az emberre ?  Végül is az ember az aki kinyújtja a kezét, az ember az aki  kézben tartja ( vagy sem ) a dolgokat. Az  idő elképzelhető ember nélkül is, de ez már a múlt vagy az ami ezután következik majd be. Az ünnep elképzelhető ember nélkül ? Az ünnepi reklámok, az ünnepi hagyományos "előírásoknak" való megfelelés jelentik az ünnepet ? Vagyis a jézusi  kérdésfelvetés itt is igaz: a karácsony van az emberért, vagy az ember a karácsonyért?  Ez megtévesztő is lehet, mert mi az a karácsony és lehet-e karácsony nélküli ember, vagy karácsony nélkül ember ?   Vagyis mire gondolunk a karácsonyról és ennek ünnepéről ? Természetesen a kérdés tovább tágulhat akár a gondolat szabadsága, vagy a szabadság gondolata:  hiszen vannak karácsonyi ünnep nélküli emberek is, akik számára ugyanaz a karácsony mint azok számára akik ezt ünnepeljük, csak éppen nem karácsonynak nevezik. Abban talán egyet  tudunk érteni, hogy a karácsony az valami olyasmi amiről az is állítjuk,  hogy szeretet. Talán az sem áll nagyon távol tőlünk, hogy a szeretet mellett helyet kapjon az amiről azt gondoljuk, hogy hűség. Ahol és ahogy karácsony van, ott szeretet  is van, ahol pedig szeretet van, ott van a hűség is. Karácsony lehet azokhoz az értékekhez való hűség ami Jézustól maradt ránk. Karácsony lehet a  kereszténységhez/ keresztyénséghez való hűség is. Ez a hűség pedig nem megköt hanem felszabadít, nem bezár ( egy tanításba, vagy törvénybe pld. ) hanem felszabadít.  A hűségnek lehet gyötrelmes öröme is és van fájó reménysége is.  Az a hűség viszont ami karácsonykor megszólítja a keresztényeket/keresztyéneket , abban van valami egyszerűség és tisztaság, utánozhatatlan érzékenység mely  önmagában kimondatlan, leírhatatlan, kiolvashatatlan. Ha jelentenek Önök számára valamit a fenti szavak, kérem  jelezzen vissza a turelem.huseg@gmail.com  emailcímre. A Jobbagyfalva, Csikfalva község, Maros megye  Belso ut 91 postacímre  is küldhet képeslapot, vagy levelet az Ön által kiválasztott tíz szóval, ami a leginkább jelzi azt ami Ön szerint a hűséghez leginkább közel áll.  Az így  begyűjtött szavak egy az önkéntes alapon történő társadalmi felmérés névtelen adatainak a részét képzik majd, amelyekre a későbbi írásokban még visszatérek. Szép, áldott ünnepeket és eredményekben gazdag újévet!

A hűség gyötrelmes öröme ...

Az adventi gyertyákról egymás felé fújja a lángokat a huzat.  Húzat van , ha nyitva marad az ajtó, az ablak, ha lyukas a fal, vagy  éppen szellőztetni kell. A lángok pislákolnak ekkor . Elalszanak majd felébrednek. Kialszanak és újra élednek. Ha nagyobb a fény és a lány, a láng mint a huzat akkor nem alszanak ki végleg. Ha nagyobb lenne a huzat mint a gyertyák össze-hajló lángjai akkor kialudnának.  Kérdés: mi a fontosabb, hogy égve maradjon a gyertya vagy kiszellőzzön a szoba ? Kérdés:miért kellene ez egy időben történjen, miért nem lehet egyszer szellőztetni, majd utána meggyújtani a gyertyákat. Eddig rendben is lenne, de mi van akkor ha nem szándékos a huzat , vagy mi van akkor ha mégis valami titok miatt éppen szándékos is akár ?  Tisztaság : a fény sepri a sötétséget vagy a huzat söpri a levegőből az áporodott szagokat. A sötétség áporodott - a fény és a szellő mintegy  "seper", tisztít. Hol van ez a szellőztetni- kívánatos helység? Hogyan van mellette az ember ? A tiszta-levegőjű és fényes szobához való hűség gyötrelmes öröme. Tisztítani, takarítani, szelőztetni, világítani kell - mindjárt lejárt  a várakozási idő és itt van mindjárt a nagy találkozás: a keresztények és keresztyének számára Karácsony! Ki kell addig szellőztetni a lelket, hogy befogadhassa a szeretet fényét, ki kell szellőztetni a gondolatokat, hogy befogadhassa a reménység fényét, ki kell szelőztetni az érzéseket, az akaratot és tett-vágyat, hogy befogadhassa a hit és békesség fényét. Miközben szellőztetünk vigyáznunk kell ne maradjunk sötétségben - ezért van szükségünk a fényre, a világosságra.  Ezért maradunk hűségesek a fényhez és a tiszta levegőhöz egyaránt. Ez a hűség pedig lehet gyötrelmes is, mert nincs fény és tiszta levegő mindig együtt, lehet öröm is mert végső soron nem maradunk sötétségben és tisztul az éltető levegő. Ezért is lehet egyszerre gyötrelmes és örömteli is a hűség. Ez a hűség ami összeköt bennünket a várakozás értelmével és lehetőségével, szükségszerűségével vagy reménységével, ígéretével és beteljesedésének az örömével. Hűségesnek maradni annak  természetes létformájával mindahhoz ami fényt és tisztaságot nyújt számunkra, mintegy jelezve hogy a tisztaság és a fény életelemünk. A következő számban a hűség gyötrelmes öröméről, a hűség fájó reménységéről és a hűség fényével kapcsolatosan várom megtisztelő visszajelzésüket tisztelet Olvasók. Számítok az Önök válaszára!

A hűség fénye...

A víz lemossa a szennyet s közben  beszennyeződik. A fény "lemossa " az árnyékot s közben halványul.  A szó ha tisztítja a csendet, akkor  maga is csenddé lesz. Honnan és milyen fény esik arcunkra ? Honnan és milyen vízzel ontjuk szomjunkat ? Honnan és milyen szavakkal moshatjuk le a szennyet, sikálhatjuk az árnyékot,  őrizhetjük a beszédes  békés csendet ? Legyen ezekre a kérdésekre most a válasz ez: a hűség fényével.  Fogadjuk el most ezt a választ , ha találkoztunk a szennyel, ha jártunk árnyékban és ha csendes szavakra vágyunk e pár sorban. Fogadjuk el most a hűség fényét, mint lehetséges választ a megtisztulásra. A kő marad  - mert szüksége van a víznek a kőre amin megtisztuljon miután a szennyet mosta. A kő marad, mert ha nem maradna, akkor nem lenne hol  megtisztulnia a szennyes víznek. A hűség fénye tehát akár a kovakő szikrája . Egy pillanat műve.  Egy kovakő nem elég a szikrához, kettő szükséges és  két kéz ami fogja és egymáshoz üti őket. A szikra hamar el is vész, hacsak nem lobban lángra hogy tovább világítson. Miközben világít emészti azt ami táplálja a fényt.  Az is lehet, hogy nem emészti hanem éppen táplálja ? Perpetuum mobile - tökéletes létforma . A tapasztalat arról győz meg, hogy a kovakő szikrája ha száraz avarra talál akkor meggyúlt és a szikra szilánkja tovább világít, miközben felemészti a fényt tápláló avart. A szikrát tápláló lángos fény ha száraz avarra esik akkor tovább világít , de szüksége van száraz gallyra hogy ha elfogy az avar akkor is legyen mi táplálja a fényt. Az száraz gallynak szüksége lesz tuskóra, taplóra  ami tovább őrzi parazsát a kovakő szikrájának . A hűség fényének a tüzét jaj ne hagyjátok kialudni ! A kovakövek a napjaink, saját magunk és akikkel találkozunk, az idő, a lépéseink, az álmaink , a vágyaink, a múlt és a jövő találkozásának a jelenje. Amikor már beléptünk a várakozás idejébe. Már világossá lett előttünk a szikra, a kő, a víz  és  a szenny, a tiszta csend vágya és a szikrát őrző tapló hite.  Hamu alatt tovább él a parázs. A hűség fénye lemossa az árnyékot a várakozó arcokról. A hűség fénye lemossa a szennyet a várakozás titkairól.  A hűség fényéhez szükség van: emberre, aki összegyűjti a vizet szennytől megtisztító kovaköveket, majd száraz avart, gallyat és taplót gyűjt mielőtt összeüti a követ, ami megmaradt , hogy árnyékban és fényben egyaránt életté lehelje mind a hajnalt mind a szürkületet a várakozási idő.