2015. december 8., kedd

A hűség fénye...




A víz lemossa a szennyet s közben  beszennyeződik. A fény "lemossa " az árnyékot s közben halványul.  A szó ha tisztítja a csendet, akkor  maga is csenddé lesz. Honnan és milyen fény esik arcunkra ? Honnan és milyen vízzel ontjuk szomjunkat ? Honnan és milyen szavakkal moshatjuk le a szennyet, sikálhatjuk az árnyékot,  őrizhetjük a beszédes  békés csendet ? Legyen ezekre a kérdésekre most a válasz ez: a hűség fényével.  Fogadjuk el most ezt a választ , ha találkoztunk a szennyel, ha jártunk árnyékban és ha csendes szavakra vágyunk e pár sorban. Fogadjuk el most a hűség fényét, mint lehetséges választ a megtisztulásra. A kő marad  - mert szüksége van a víznek a kőre amin megtisztuljon miután a szennyet mosta. A kő marad, mert ha nem maradna, akkor nem lenne hol  megtisztulnia a szennyes víznek. A hűség fénye tehát akár a kovakő szikrája . Egy pillanat műve.  Egy kovakő nem elég a szikrához, kettő szükséges és  két kéz ami fogja és egymáshoz üti őket. A szikra hamar el is vész, hacsak nem lobban lángra hogy tovább világítson. Miközben világít emészti azt ami táplálja a fényt.  Az is lehet, hogy nem emészti hanem éppen táplálja ? Perpetuum mobile - tökéletes létforma . A tapasztalat arról győz meg, hogy a kovakő szikrája ha száraz avarra talál akkor meggyúlt és a szikra szilánkja tovább világít, miközben felemészti a fényt tápláló avart. A szikrát tápláló lángos fény ha száraz avarra esik akkor tovább világít , de szüksége van száraz gallyra hogy ha elfogy az avar akkor is legyen mi táplálja a fényt. Az száraz gallynak szüksége lesz tuskóra, taplóra  ami tovább őrzi parazsát a kovakő szikrájának . A hűség fényének a tüzét jaj ne hagyjátok kialudni ! A kovakövek a napjaink, saját magunk és akikkel találkozunk, az idő, a lépéseink, az álmaink , a vágyaink, a múlt és a jövő találkozásának a jelenje. Amikor már beléptünk a várakozás idejébe. Már világossá lett előttünk a szikra, a kő, a víz  és  a szenny, a tiszta csend vágya és a szikrát őrző tapló hite.  Hamu alatt tovább él a parázs. A hűség fénye lemossa az árnyékot a várakozó arcokról. A hűség fénye lemossa a szennyet a várakozás titkairól.  A hűség fényéhez szükség van: emberre, aki összegyűjti a vizet szennytől megtisztító kovaköveket, majd száraz avart, gallyat és taplót gyűjt mielőtt összeüti a követ, ami megmaradt , hogy árnyékban és fényben egyaránt életté lehelje mind a hajnalt mind a szürkületet a várakozási idő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése